Június 23 – Ezt a napot a Yahoo, amely egy internetes portáljáról, keresőjéről, valamint e-mail szolgáltatásáról is ismert amerikai cég, nevezte ki Spamellenes világnapnak 2003-ban. Céljuk az volt, hogy az emberek nagyobb figyelmet szenteljenek a sokszor kártékony és bosszantó, kéretlen üzenetek elleni védekezés fontosságának.
Fejtsük is ki: mi ez és miért is fontos?
A mai rohanó és modern világban fontos szerepet játszanak az informatikához kapcsolódó információk, hiszen mindennapjaink jelentős részét olyan dolgok teszik ki, amik kapcsolódnak hozzá. Folyamatosan használjuk akár a munkánk, akár a szabadidőnk során a mobiltelefont, számítógépet, laptopot, táblagépet, vagy akár egy okosórát, így fontos hogy naprakészek legyünk és tartani tudjuk a lépést a fejlesztésekkel. Sok postai levelet felváltanak az elektronikus levelek, az egyszerűség és a gyorsaság miatt. Minden okostelefonra letölthető alkalmazás, minden weboldal megköveteli a használathoz (például egy termék rendeléséhez) a felhasználóktól az e-mail címet, így sajnos elkerülni sem tudjuk annak létrehozását. A Cisco Systems januári adatai alapján a világ e-mail forgalmának 86 százalékát teszik ki a spamek, ami 400 milliárd e-mail üzenetet jelent naponta.
Ezeknek köszönhetően bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor elektronikus postaládájába gyakori időközönként érkeznek úgynevezett „spam”, azaz kéretlen üzenetek. A levélszemétként is emlegetett üzenetek leginkább azonos tartalmú elektronikus üzenetek, melyeket nagy számban küldenek ki a célpontoknak, de ezeket a leveleket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk szét. Az egyik ilyen csoport a kéretlen tömeges elektronikus üzenetek (UBE-Unsolicited Bulk E-mail), melyeket a tartalmaktól függetlenül küldenek ki. A másik csoport a kéretlen üzleti levelek (UCE-Unsolicited Commercial E-mail), melyeknek reklámcélú jelentősége van.
Tartalmukat tekintve a vicces irányzatú és a reklám jellegűek mellett sokszor érkeznek hozzánk vírusok is, illetve előfordulhatnak adathalász esetek is. Ilyenkor jobb, ha kerüljük a kapott e-mail vagy link megnyitását és egyből töröljük a többi közül. Sokszor előfordulhat azonban olyan eset is, amikor várunk egy fontos e-mailt, de a fiókunk valamely oknál fogva (ez lehet akár egy beállítási hiba is) ezt nem a bejövő leveleink közé teszi, hanem ebbe a kéretlen mappába. Érdemes tehát ránéznünk ezekre a bejövőkre is, hiszen ha olyan levél érkezik a „spam”-ok közé, amelynek nem kellene, előfordulhat, hogy egy bizonyos időintervallum – általában 30 nap – után törli a rendszer. Ezzel is elkerülhetjük a kellemetlenséget, hiszen könnyedén áthelyezhetjük a megfelelő helyre.
De honnan is ered ez a kifejezés és hogyan vált mindennapjaink bosszantó virtuális tárgyává?
Semmi informatikai háttere nem volt, sőt…
A „spam” kifejezés egy löncshúsból ered: az amerikai Hormel Food konzerv löncshús és fűszeres sonka termékének védjegye volt, ami a II. világháborút követő újjáépítési időszakban vált tömeges importcikké Nagy-Britanniában, elsősorban a szegényebb rétegek körében, olcsósága miatt. Ezt követően aztán az 1970-es
években, Monty Python Repülő Cirkuszának (brit humorista csoport) köszönthetően újra életre kelt a kifejezés. Az egyik jelenetben a pincér a vendégek akarata ellenére folyamatosan ezt az ételt – illetve olyan ételt, amely tartalmazza a löncshúst – kínálja. Az étel neve: „Spiced Pork and Ham” (fűszerezett disznóhús és sonka) – röviden SPAM – volt.
„Az első kereskedelmi célú spamet egy amerikai ügyvéd házaspár, Lawrence Canter és Martha Siegel indította útjára 1994. április 12-én úgy, hogy azonos „zöld kártya” hirdetéseket küldtek ki minden (több ezer) hírcsoportnak a Usenet hálózatában, amely akkoriban a világ legnagyobb online konferencia rendszere volt. Az internetközösség azonban nem maradt tétlen, és visszavágott: a hackerek megpróbálták feltörni a házaspár szerverét, a dühös hírcsoport tagok pedig több száz értelmetlen e-maillel bombázták a házaspár levelező szervereit.”
Mit tehetünk ellene?
Több lehetőségünk is van ezen kéretlen tartalmak kiküszöbölésére. Bármely oldalon történő regisztrációkor érdemes megnéznünk az apró betűs kiírásokat is, hiszen ha nem vagyunk elég figyelmesek, az oldal magától bepipálja a „hírlevelet kérek” és hasonló pontokat, onnantól fogva pedig már nincs megállás a weboldal részéről. Ha ez mégis megtörtént, a hírlevélről történő leiratkozással tudunk változtatni a helyzeten. Ügyelnünk kell arra is, hogy e-mail címünk ne- illetve minél kevesebb helyen jelenjen meg nyilvánosan, ezzel is csökkenteni tudjuk az esetleges veszélyforrásokat. Nagy segítséget nyújthat az ilyen elektronikus üzenetek elkerülésére, megszűntetésére az úgynevezett Robinson-listára való feliratkozás: egyszerűbb nevén tilalmi lista. Magyarországi törvények előírása szerint minden direkt marketinggel (közvetlen üzletszerzés, közvetlen marketing) foglalkozó cégnek kötelező egy ilyen listát vezetnie. Ezen a listán a feliratkozott személyek név- valamint lakcím adatai szerepelnek. Amennyiben egy személy feliratkozik erre a tilalmi listára, számára reklámküldemény tovább már nem küldhető, más kapcsolatfelvételi és üzletszerzési listára az adatai át nem adhatóak. Ez a tiltás kiterjed az e-mail, a postai úton történő, illetve az SMS és fax útján történő megkeresésre is.
Forrás: dr. Horváth Katalin ügyvéd, kamaraonline.hu
Kovács Kitti
