Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) kezdeményezésére 1988 óta május 31. a Dohányzásmentes Világnap. Az évről-évre megrendezésre kerülő programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire. A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi években. A világnap programjának központjában idén a dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolása áll. Napjainkban tíz eladott dohánytermékből egy illegálisan kerül forgalomba, ez pedig nemcsak gazdasági, hanem egészségügyi következményekkel is jár. A kedvezőbb áru illegális termékek ugyanis a fiatalabb korosztály számára is könnyebben elérhetővé teszik a dohányáruk vásárlását, vagyis épp a dohányzás korlátozását célzó – a dohánytermékekre kiszabott magasabb adó, emelt árak – intézkedések ellen dolgoznak. A dohányzás világszerte évente 6 millió ember halálát okozza, közülük mintegy 600 ezren a passzív dohányzás áldozatai. A WHO becslése szerint hatékony szabályozás hiányában ez a szám tovább emelkedik majd, 2030-ra a halálesetek száma elérheti a 8 milliót. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyásztól, a Tüdőközpont főorvosától megtudtuk, hogy az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik. A legismertebb a szénmonoxid, ami csökkenti az egyes szövetek oxigénellátottságát, így növelve az érelváltozások, a vérrögképződés, a szívinfarktus és stroke kockázatát. A dohányzás 43 rákkeltő anyagot tartalmaz, vagyis minden elszívott szállal nagymértékben növeljük a rákos sejtek megjelenésének veszélyét. A daganatos megbetegedések mellett a dohányzás a COPD, asztma, érelmeszesedés, cukorbetegség, immungyengeség és látászavarok kialakulásának kockázatát is növeli. A betegségek elkerülésén kívül esztétikai okokból is érdemesebb a füstmentes élet mellett dönteni, így elkerülhető a korai ráncosodás, a fogak besárgulása és a rossz lehelet. A nikotin függőséget kiváltó hatása erősebb, mint a kokainé, vagy a heroiné, így a leszokás eredményesebb lehet, ha szakorvosi felügyelet mellett, nem egyedül, hanem csoportban kezdünk hozzá, így a felmerülő nehézségeket is könnyebben kezelhetjük. Ha most elhagyja a cigarettát:
- A dohányzás abbahagyása után már 20 perccel javul a végtagi keringés és normális szintre visszaáll a pulzusszám és vérnyomás.
- 3 nap után a légutak is tisztulnak, könnyebb lesz a légzés, javul az ízérzékelés és a szaglás.
- 10 éven belül pedig a tüdőrák kockázata ismét megegyezik azokéval, akik sosem dohányoztak.
- Nem késő tehát letenni cigarettát, hiszen a szervezet viszonylag gyorsan regenerálódik a megterhelő káros hatások után is. Jöjjön el tüdőszűrésünkre, melyet alacsony dózisú röntgensugárral, korszerű CTgéppel végzünk, így időben felfedezhetőek az esetleges kóros elváltozások, elejét véve a súlyosabb betegségeknek.
- A dohányzás minden 4. másodpercben egy ember halálát okozza a világban.
- A passzív dohányzás nemzetközi szinten 1 millió ember haláláért felelős évente.
- A tuberkulózis nemzetközi szinten 1,6 millió ember halálát okozta 2017-ben és 10 millió ember szenved TB megbetegedésben.
- A dohányzás éves szinten 1,2 millió ember tüdőrákos halálozásáért felelős globálisan. A dohányzók esetében 22-szer nagyobb esélye van a tüdőrák kifejlődésének, mint a nemdohányzók esetében.
- A WHO becslései alapján a világon 235 millió ember szenved asztmában, amelynek kialakulásában a dohányzás és a dohányfüst belélegzése a legfőbb kóroki tényező.
- A világon 2016-ban 251 millió ember szenvedett COPD-s megbetegedésben, amelynek kialakulásában a dohányzás a legfontosabb rizikófaktor. 5-ből 1 dohányzó ember esetében kifejlődik COPD-s megbetegedés élete során, és a COPD-s halálesetek fele esetében a dohányzás a felelős.
- 18% – a dohányzás tüdőrákot okoz.
- 31% – a dohányzás tüdőtágulatot vagy COPD-t okoz.
- 40% – a passzív dohányzás tüdőrákot okoz.
- 22% – a dohányzás hörghurutot okoz.
- 50% – a dohányzás súlyosbítja a tuberkulózist.
- 34% – a passzív dohányzás a gyermekeknél asztmához vezethet.
