A Parkinson-kór, a Parkinson-kór világnapja

kapcsolódó link: https://www.hazipatika.com/cimtar/parkinson-betegeket_segito_szervezetek?id=59 Mit is jelent a Parkinson-kór? A Parkinson kór egy progresszív (az idő múlásával a betegség lefolyása egyre súlyosabbá válik) neurodegeneratív (folyamatos idegsejt-pusztulással járó) kórkép, mely James Parkinson 1812-ben közzé tett ismertetése nyomán vált ismertté. Történeti érdekesség, hogy a magyar Pápai Pariz Ferenc már 1690-ben leírt egy remegéssel, meglassúbbodottsággal, izommerevséggel és testtartási instabilitással, egyensúlyzavarral járó tünet együttest, azonban a tünetcsoport jóval később, Parkinson leírása nyomán vált elterjedté. A Parkinson-kór ma a második leggyakoribb idegrendszeri eredetű megbetegedés, közvetlenül az Alzheimer-kór után. A 100. 000 főre jutó megbetegedések száma 100-300 fő, ami megközelítőleg 1.3 millió érintett beteget jelent Európában. A Parkinson-kór kórtana A Parkinson-kórra vonatkozó teljes körű etilógiai magyarázat még nem elérhető – az orvostudomány folyamatosan tesz erőfeszítéseket a kórkép kialakulásában létrejövő tényezők feltárásáért. Ugyan nem gyakran, de előfordulhatnak ritka, örökletes állapotok, melyek a genetikai, velünk született hajlamot emelik ki a betegség kialakulásának szempontjából. Más elméletek a környezet teratogén – betegségkeltő – hatásait domborítják ki a Parkinson-kórra vonatkozó etiológiai magyarázatban: a különféle növényvédő vegyszerek, nehézfémek (például mangán), mérgező anyagok (például festékek) vagy kábítószerszennyező-anyagok kóroki szerepe is felmerül. A Parkinson-kórban szenvedők agyában található neuronhálózat (idegsejtek) jelentős részében kóros fehérjetartalmú zárványok (úgynevezett Lewy-féle testek) jelennek meg, melyek szövettani mintavétel után, festéssel igazolhatóak egyértelműen. A Lewy-testek megjelenésével egy időben az az agy substantia nigra nevű részében – a idegsejtsejtközi kommunikációért felelős, úgynevezett ingerületátvivő anyag – a dopamin termelődéséért felelős sejtek pusztulása figyelhető meg, mely a tünetek megjelenésével áll kapcsolatban. A klinikailag jelentős tünetek megjelenésekor a substantia nigra sejtes állományának 70-80%-a elpusztult. Ennek értelmében a Parkinson-kór lefolyása felosztható egy, a már mozgászavarokkal jellemzett klinikai, és egy azt megelőző preklinikai fázisra, mely utóbbira a későbbi zavar kialakulására figyelmeztető nem motoros tünetek jellemzőek. A preklinikai fázis nem motoros tünetei széles területet ölelnek fel: megfigyelhetőek a az emésztéssel, vizelet és székletürítéssel, valamint a csökkent szexuális aktivitással járó autonóm zavarok, a szenzórium hanyatlása (látás színérzékenységének, valamint a szaglási élmények megváltozása), valamint a szinte kivétel nélkül megjelenő pszichés zavarok (szorongás, depresszió, kockázatkerülő magatartás, indítékszegénység, memóriazavar és teljesítményromlás, valamint az alvászavarok). A klinikai szakaszra jellemző tünetek nagyon változatosak lehetnek és az egyes estek köztt nagy változékonyságot, intenzitásbeli különbséget mutatnak. Vezető tünetként az alábbi tünetegységeket kell szem előtt tartanunk: • remegés/tremor: ízület körüli oszcilláció, mely jellegzetesen az egyik kéz vagy kar remegésével kezdődik. Általában nyugalmi tremorként (remegés) jelentkezik, tehát sokkal kifejezettebb passzív, nyugalmi helyzetben, mint cselekvés közben. • végtagmerevség/rigor: a nagy (hajlító és feszítőizmok) görcsös, fájdalmas feszülése • a mozgás meglassulása (bradykinézia): mely a szokásos, napi rutin részét képző feladatok ellátása nehézzé válik, • a testtartás görnyedése, valamint testtartási bizonytalanság következtében kialakuló járászavar • beszédzavar, csökkent mimika • az írás megváltozása/micrográfia: jellegzetesen csökken a betűk mérete Mit tehetünk? Amennyiben a fentiekhez hasonló tünetet észlelünk magunkon, vagy ismerősünkön, azonnal keressük fel háziorvosunkat, vagy területileg illetékes neurológiai szakrendelést. A Parkinson- kór ugyan élethosszig fennáll, azonban az időben észlelt és gyógyszeresen megfelelően ellátott betegek életminősége szinten tartható. Mivel a Parkinson-kór mozgásképességben okozza a legnagyobb zavart, figyeljünk oda a rendszeres testmozgásra, szükség esetén kérjük gyógytornász segítségét. A szorongásos tünetek, a depresszív hangulat valamint az alvászavar enyhítésére tanítsunk meg relaxációs technikákat, lazító gyakorlatokat. Kérjük dietetikus véleményét egy olyan étrend összeállítása érdekében, mely nem befolyásolja a gyógyszeres kezelést. Felhasznált irodalom: EMMI- Emberi Erőforrások Minisztériuma (2018): A Parkinson-kór és a Parkinson-szindrómák kezelése. Szakmai Irányelv Készítette: Szakács Dániel ]]>