A mentés legősibb alakja ösztönös tevékenység, melynek elsődleges célja, hogy elhárítsa a balesetet szenvedett életét, vagy testi épségét veszélyeztető tényezőt. A kék, hatágú, ún. „Konstantin-kereszt” az élet csillaga. A mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás. A kígyós bot (Aszklépiosz pálca) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki. A mentés a sürgősségi ellátás kórház előtti szakaszában alapvető fontosságú. A mentőszolgálat az életmentést és a betegszállítást végző intézmények tevékenysége. Magyarországon az embermentést, mint kötelezettséget Mária Terézia magyar királynő törvényben írta elő. A mentésügy országos intézménye az Országos Mentőszolgálat (OMSZ), működési köre az ország egész területére kiterjed. Az OMSZ hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely több mint 70 éve látja el mentési és betegszállítási feladatait. 1887. május 10-én alakult meg Budapesten az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja az oxyológiát, azaz a mentéstant. 1948-ban, az alakulás évében az OMSZ 76 db mentőállomással, 359 dolgozóval és 134 db mentőkocsival rendelkezett. Ma már országszerte 230 mentőállomás működik, és ezekben 7000 mentődolgozó tevékenykedik. 1958-ban megalapult a légi Betegszállító Csoport, amely a légi mentést ettől kezdve már szervezeti formában végezte. Jelenleg az országban hét légi mentőállomás működik: Miskolcon, Budaörsön, Pécs-Pogányban, Balatonfüreden, Szentesen, Sármelléken és Debrecenben. Rohamkocsik (és gyermek rohamkocsik), mentőkocsik, esetkocsik, mentőhelikopterek és mentőmotorok – egyre több járműtípus áll a mentőszolgálat rendelkezésére, hogy a lehető leghatékonyabban menthessenek életeket. A mentők, mentősök különböző módon igyekeznek felhívni a figyelmet magukra, munkájukra, az életmentés fontosságára: programokkal, bemutatókkal, felvonulásokkal, nyílt napokkal, stb.. Az OMSZ Alapítvány egy rövid, ismeretterjesztő videót készített Tartsd életben! címmel, amely az újraélesztést mutatja be. Számos könyv és hosszabb-rövidebb dokumentumfilm mutatja be a a mentősök, a mentőállomások.
“Sokak életéhez van közünk. Némelyekéhez kevesebb, némelyekéhez nagyon is sok. De nem fogják tudni a nevünket. Azt sem, hogy mit tettünk értük. A mi munkák rejtett és névtelen.” /Dr. Felkai Tamás – mentőorvos/
Az idézet Dr. Felkai Tamás (1922-1997) mentőorvostól származik, ő volt az, aki jelentős eredményeket ért el a magyarországi korszerű mentéstechnika kialakításában, részt vett egy újfajta mentőautó, a rohamkocsi megszervezésében. Megvalósította az első magyarországi helyszíni tartós eredményű újraélesztést, kidolgozta a helyszíni vérpótlás technikáját. Dr. Felkai Tamás az első magyarországi mentéstörténeti kiállítás szervezője, a Mentőmúzeum újraalapítója, a Kresz Géza- és a Kovách Aladár-hagyaték felkutatója, valamint számos oktatási segédlet és dokumentumfilm szerzője. A mentők keresztényi elvek – szeretet, szolidaritás, embertársaik gondjainak megértése szerint végzik munkájukat. Szeretettel közelítenek a rászorulók felé, és táplálják az elesettekben a hitet és a reményt. Május 10-ét a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük a mentők napját Magyarországon. Ezen a napon kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak.
„A szuperhősökről igen népszerű filmeket vetítenek mostanában a mozik. Az igazi hősök jelmeze azonban nem egy vasból készült maszk, egy színes pajzs vagy egy látványos köpeny. A valódi szuperhősök piros-sárga, kopott, gyakran saját kézzel mosott jelmezben mentik az életeket.” /Kresz Géza – orvos/
Készítette: Kovács Dorina ]]>
