A május-júniusi jeles napok, ünnepek közül a Pünkösd ünnepét szeretném bemutatni a hagyományok szempontjából. Azért választottam ezt a témát, mert egyik olyan ünnepünk, melyhez talán a legtöbb fiatalokat érintő népszokás kapcsolódik
P Ü N K Ö S D Ü N N E P E 2020.május 31 – június 1.
Pünkösd ünnepe a Húsvét utáni 50. napon kezdődik és két napig tart. Mivel a Húsvét sem egy pontos dátum – vándorló ünnepnek nevezzük -, mindig máskor van az évben, ezért a Pünkösd is egy mobil ünnep, bár mindig vasárnapra és hétfőre esik – a Húsvét utáni 7. vasárnapra. A pünkösd ünnepének dátuma Európában legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet. Május hónapot ezért a népnyelvben pünkösd havának is szokás nevezni.
A pünkösd eredetileg zsidó ünnep: előbb a befejezett aratást, később pedig a Sínai-hegyi mózesi törvényhozást ünnepelték a Pészah szombatját követő ötvenedik napon. Nem csak a naptárban elfoglalt helyük kiszámolásában, de az ünnep lényegében is kapcsolódik a két ünnep egymáshoz. Ekkor történt, hogy „a Szentlélek tüzes nyelvei leszálltak az apostolokra”. De mit is jelent ez? A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani- prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.
Pünkösdi király A magyar népszokások közül több is van, amely a pünkösdhöz köthető. Ezek közül talán a legismertebb a pünkösdi királyválasztás, amely a nyelvben is megragadt a „pünkösdi királyság” kifejezéssel. A szokás keretében a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Ez Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák – karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.
Májusfa-állítás
A májusfát napjainkban már általában csak május 1-én állítják, de ez régebben akár egész hónapban megtörténhetett. A szokás lényege, hogy a legény összegyűjti a család férfitagjait vagy a barátait, és a szeretett lány kapuja elé egy feldíszített fát helyeznek. Szalagokkal, édességgel díszítik a magas, sudár fát, mely általában fiatal nyárfa, de lehet akár fenyő is. Napjainkban a fára már egészen extrém tárgyak is felkerülnek, melyet a család együtt bont le pünkösd alkalmával.
Ezenkívül az évnek ebben a szakában mással is díszítették a falubeliek egymás udvarát, házát, kapuját: leggyakrabban zöld ágakat vagy virágokat – pünkösdi rózsát, bodzát – tűztek a kerítés lécei közé.
Pünkösdi királyné Nem csak a fiúknak jut az ünnepi szokásokból, a lányok is kiveszik részüket a szórakozásból. A királynéjáráskor általában négy kamasz lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbeviszik az utcákon, később többen is csatlakoznak hozzájuk. A szokás legfőbb célja a termékenység elősegítése, és hogy a lányt férjhez adják. A végén a királynét a település főterén felemelik és körbetáncolják.
A csíksomlyói búcsú A csíksomlyói búcsú ünnepi rendezvényére ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körülölelt tájára, és együtt töltenek el Csíksomlyó településen, a Mária Kegyhelyen különböző szertartásokkal. A katolikus hívek már az ünnep előtti szombatra megérkeznek a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonulnak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, szinte a tömegturizmus célpontja. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Forrás:
https://www.koloknet.hu/eletmod/szabadido/unnep/mi-is-az-a-punkosd/ https://m.utisugo.hu/punkosd/mit-unneplunk-punkosdkor?-32410.html
Google – képek
Készítette: Kovács Lilla
]]>