Az ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróban megtartott globális környezetvédelmi csúcstalálkozón június 8-át jelölték ki az óceánok védelmére az óceánok világnapjának.
Bolygónk több mint 70 %-át a világtenger teszi ki. Napjainkban szembe kell néznünk a globális felmelegedéssel, mely erősen veszélyezteti környezetünket. 1840-től állnak rendelkezésre pontos adatok az időjárással kapcsolatban. Azóta 1998 volt a legmelegebb év, de a tíz legforróbb esztendőt is az elmúlt 15 évben mérték. A tudósok egyre riasztóbb jelenségekkel találkoznak az óceánokat illetően is. Ahogy a Föld melegszik, egyre nagyobb veszélybe kerül a tengerek élővilága, hacsak nem tudjuk megfordítani a káros folyamatokat, például a környezetszennyezés visszaszorításával. Talán az 1992 óta megtartott ÓCEÁNOK VILÁGNAPJA is segít abban, hogy tegyünk valamit és megtaláljuk a módját, hogy mindennapi életünk során is óvjuk a világtengert.
Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán együttes területe 320 millió négyzetkilométer, területüknek több mint a fele 3000 méternél mélyebb.
A kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán (bizonyos szervezetek, például a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) használja) és Északi-Jeges-tenger (gyakoribb nevén a Jeges-tenger). Természetföldrajzi értelemben azonban csak a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Az óceánok és egyben a földfelszín legmélyebb pontjai az árkokban találhatók. Több száz kilométer hosszúak, és akár 15 000 m-t is megközelíti a szintkülönbség bennük. Jelenleg 26 mélytengeri árok ismert, közülük a legmélyebb a Mariana-árok (mélysége 11 034 méter).
Az oxigén 80%-a az óceánokból származik. A világ óceánjai mikrobákban bővelkednek, egy liter tengervízben kb. egy milliárd mikroorganizmus él. Ezek a tengeri lények az óceánokban a légzés 95 százalékáért felelősek, és ezzel hozzájárulnak az emberi faj túléléséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Ők a fő tisztogatók. Néhány mikroorganizmus a nitrogénkörforgást működteti a légköri nitrogén megkötésével, és hasonlóan csinálják ezt a szén-dioxiddal, kénnel, vassal, mangánnal, és más elemekkel is.
A világóceánokban lenyűgöző erő koncentrálódik: egyes kutatások szerint a tengerekben rejlő energia a Föld energiaszükségletének akár 25 százalékát is fedezheti.
A Földünk több mint 70%-át borító óceánok energetikai kiaknázása egyre inkább foglalkoztatja a mérnököket. Jelenleg két ígéretes megoldás létezik az óceánokból való megújuló energia termelésére. Az egyik a hullámenergia, ahol a hullámzás által létrejövő mozgási energiát alakítják át elektromos árammá. A másik megoldásnál a gépészmérnökök az óceán alsó és felső rétege közötti hőmérséklet különbséget felhasználva termelnek elektromos áramot.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93ce%C3%A1n
https://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/az_oceanok_vilagnapja
http://szerkeszto.gportal.hu/gindex.php?pg=35091008
Nagyatád, 2020. június Taskovics Heni
